A varieté ősei az 1850-es években kávéházról kávéházra járó népénekesek voltak, akik 1865-től bohózatok előadására is engedélyt kaptak. A zenés kávéházak helyébe lépő orfeumokban ugyancsak változatos műsorok szerepeltek. A millennium évében nyílt meg a Városligetben a magyar varieté első hajléka, az Olympia. A két legrangosabb varietészínház a Nagymező u. 17. alatt a Moulin Rouge és a Nagymező u. 20. alatt az Arizona volt. 1945–1950 között működött a Népvarieté, a Vidám Varieté, a Fővárosi Varieté, a Kisvarieté, a Budapesti Varieté, a Royal Revü Varieté artistakabaré vegyes műsorral.
Mi a varieté?
A varieté zenés, táncos, szórakoztató műsor, a nagyvárosok életéhez tartozik. Átmenet a cirkusz és a kabaré között. A műsorszámok rendkívül változatosak, erre utal maga a varieté elnevezés is.
A varieté állandó szereplői
- a bűvészek,
- az akrobaták,
- a táncosok és
- az énekesek.
A nagy színpaddal rendelkező varietészínházakban az énekes, táncos szólisták sokszor nagy létszámú tánckarral ún. revüszámokat adnak elő.
Híres magyar varieté színházak
Budapest Varieté
(1954–1959): a Józsefvárosi Színház Kálvária tér 6. sz. alatti, átalakított helyiségében 1954 márc.-ától 1959 febr.-jáig működött. Az Országos Cirkusz Vállalat kezelésében látványos kabaré-varieté műsort játszott. Sikereiben nagy része volt az Országos Cirkusz Vállalat vezetőjének, Szenes Ivánnak, és Karádi Béla rendezőnek. A kabarészínészek legjava lépett fel a Budapest Varieté műsoraiban.
Arizona Varieté
(1932–1944): 1932. dec. 16-án a Nagymező u. 20. sz. alatt megnyílt mulató, amely csak revüműsort játszott. A tulajdonos Rozsnyai Sándor zeneszerző és karmester, a felesége Miss Arizona (Senger Mariska, ill. Sugár Mici) táncosnő évekig járták a világot, amíg annyi tőkét gyűjthettek, hogy a kis helyiséget megvásárolták. A berendezés pazar volt. A falakon színes tapéták változtatták színüket a világítási trükkökre. Középen forgó táncparkett, a parkett körüli páholyok gombnyomásra felemelkedtek vagy süllyedtek. A pince láthatatlan látványossága a gépház, a 15 főnyi személyzettel dolgozó konyha és a tökéletes komforttal berendezett öltöző volt. Hihetetlen szorgalommal és szaktudással dolgoztak, néha hat hétig is próbáltak egy műsort. Rozsnyainé tervezte a kosztümöket, Vogel Eric a díszleteket, Rozsnyai ötletes technikus és rendező volt. Az Arizonában tűnt föl mint énekes Benedek Tibor, Gerard Laboch. Volt olyan műsoruk, amelyet egy éven át játszottak. A mulatóhoz tartozott a Pipacs Szalon, ahol Berkes Béla és zenekara muzsikált. A mulató utolsó előadását 1944. dec. 16-án tartották. Rozsnyaiék a fasizmus áldozatai lettek. – Ir. Rátonyi R.: Mulató a Nagymező utcában (1987); Gundel I.–Harmath J.: A vendéglátás emlékei (1979).
Kamara Varieté
(1939–1951; 1954–1978). A volt Terézkörúti Színpad helyén alakult 1939-ben Sallay György vezetésével, aki 1949-ig, az államosításig, állt az intézmény élén. Ekkor Karádi Béla lett a színház igazgatója. 1951-ben Artista Varieté néven folytatta működését. 1954-ben visszakapta eredeti nevét. Artista műsorokra építő kabaré-varieté jellegét 1977-ig megtartotta. 1978-tól helyét a Játékszín foglalta el.
Maxim Varieté
A Maxim Varieté 1972-ben nyitotta meg és 1994-ben zárta be kapuit. Nem illett bele az akkori politikai, társadalmi és gazdasági helyzetbe sem, mégis működött, nem kis örömére azon kevés kiváltságosnak, akiknek része volt ebben. A vasfüggönyön belül az egyetlen varieté volt, amely revüműsorokkal szórakoztatott, gazdagságot, eleganciát, luxust, életörömöt sugárzott. Nemzetközi hírű artisták, neves művészek, énekesek, táncosok, koreográfusok, öltöztetők, vendéglátósok, és nem utolsósorban műszaki szakemberek nevei fémjelezték az akkori sikereket, akik ennek a rövid, de különleges korszaknak voltak nem mindennapi szereplői. Nem titok, hogy az akkori művészi, politikai, alvilági és bűnüldözői elitet is magával ragadta a “hely szelleme”.
A Maxim Varieté amfiteátrumszerű nézőterén nap mint nap 200 vendég nézhette végig kényelmes fotelekből a nemzetközi elismerést nyert varietéműsorokat. A Londonból importált fényberendezés, a nyugatnémet hangtechnika és a magyar gyártmányú forgószínpad biztosította a technikai feltételeket. Az utazási irodák gondoskodtak arról, hogy a világ minden tájáról Magyarországra látogató turisták a Maxim Varietén keresztül megismerjék Budapest éjszakai életét.
A varieté francia fellegvára: a Moulin Rouge
Ki ne ismerné legalább hírből Párizs mulatóhelyét, a Moulin Rouge-t, a Vörös Malmot? A varieté klasszikus világának minden kellékét felfedezhetjük, ha csak néhány képet villantunk fel a Moulin Rouge képeiből.
A varieté színpadképe
A varieté színpadképe a csillogást, a fényeket, a színes világot varázsolja a néző elé. A látványelemek monumentálisak, élénkek, újszerűek. A díszletek és a jelmezek a nagyszerűséget, a csillogást, a nagyvilági életet sugározzák.
Varieté plakátok
Íme a híres francia varieté reklámplakátja 1970-ből:
A varieté és a ruhák
A csillogás világához hozzátartoznak a lélegzetelállító fellépőruhák. Hogyan valósul meg egy terv? Íme, a papíron megálmodott varieté jelmezek a valóságban:
Kemény munka a háttérben
A varieté művészei a tökéletes látványhoz keményen gyakorolnak. Nincs ez másként a Moulin Rouge táncosaival sem. Gyakorlás Melbourne-ben:
A varieté és a gasztronómia
Moulin Rouge táncosok és a chef jó kapcsolatot ápolnak – mert a művészetek és a gasztronómia kapcsolata a varieté világában elsődleges!
Források: